Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak.Tovább
Törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról
1979. június 30.
A nemzetközi magánjog azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek külföldi elemeket tartalmazó vagyoni, munka, illetve családjogi elemeket tartalmaznak. A nemzetközi jogtól jól elhatárolható abban a tekintetben, hogy nem államok, hanem személyek közötti kapcsolatokról van szó. A nemzetközi magánjog magyarországi szabályozásának szükségessége szorosan kapcsolódott az ország nemzetközi nyitási politikájához, annak jogi szabályrendszerét jelentette. A cikk ennek jelentőségét, a nemzetközi kapcsolatokban elfoglalt helyét ismerteti.
Az élet fejlődése mind gyakrabban szül olyan jogviszonyokat, amelyek meghaladják egy adott állam jogi szabályozásának kereteit, és egy másik állam jogának alkalmazását is igénylik. Példákkal élve: ha két magyar állampolgár házasságot kíván kötni, a magyar jogszabályok szerint kell eljárniuk. Ha viszont egy magyar és egy külföldi állampolgár köt házasságot, két jog ütközéséről beszélhetünk. Hasonló a helyzet akkor, ha a magyar állampolgár külföldön örököl, vagy a külföldi, illetőleg a külföldön élő magyar örököl hazánkban.
Nemzetközi gazdasági kapcsolataink során mind gyakrabban keletkeznek gazdasági jogviszonyok (adásvételkor, vállalkozáskor, szállítmányozáskor), s ekkor problémát jelenthet: melyik jogot kell alkalmazni és milyen feltételek mellett? Az eligazodásban, illetőleg az ütközések feloldásában a nemzetközi magánjog szabályai segíthetnek.
Magyarország nemzetközi kapcsolatainak intenzív fejlődése késztette arra a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát, hogy megalkossa a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendeletét. Világosan megfogalmazza a nemzetközi magánjog célját és hatályát a július 1-én hatályba lépő új jogszabály első paragrafusa:
Nemzetközi magánjogi jogszabályunk eddig nem volt. Átfogó nemzetközi magánjogi szabályozás hiányában mostanáig a hazai jogban elszórtan található néhány szabályra, illetőleg két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseink rendelkezéseire kellett támaszkodnunk. Bármilyen jelentősek is az említett szerződések, az átfogó rendezés igényét nem elégítették ki, gyakran kellett szokásjogra hivatkozni, mindezek ellenére sok volt a hézag is. A 11 fejezetből álló jogszabály most egységbe foglalja a magyar nemzetközi magánjog szabályait.
Érdemes a szabályozás elveivel részletesebben is megismerkedni. A nemzetközi magánjog – szemben az államok belső jogával – nem azt mondja meg, hogy adott esetben milyen magatartást kell, vagy lehet tanúsítani, s a jogviszonyban részt vevő felek jogait és kötelezettségeit sem állapítja meg. Szabályai arra adnak választ, hogy adott esetben melyik állam jogát kell alkalmazni, ezért a nemzetközi magánjog rendelkezései, utaló jogszabályok. Nézzünk egy példát. A szellemi alkotások jogával foglalkozó 19. paragrafus szerint: „A szerzői jogokat annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a védelmet igénylik.”
Az új jogszabály a polgári jog, a családi jog a munkajog kérdéseiben a nemzetközi jogszabályalkotási, ítélkezési és szerződéskötési gyakorlatban és szokásokban kialakult úgynevezett kapcsoló elvekre épít. Ez azt jelenti, hogy adott esetben annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek a jogához a konkrét vita tárgya a legkézenfekvőbben kötődik, kapcsolódik. Tulajdonjogi és más dologi jogi kérdésekben például a dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni, legalábbis ez az általános szabály.
Gazdasági életünket talán a kötelmi jogi rendelkezések (a szerződések, a felelősség szerződésen kívül okozott kárért, a jogalap nélküli gazdagodás) érintik a leginkább. Fontos elv, hogy az új jogszabály a felek jogválasztásából indul ki, eszerint a szerződésekre a felek által választott jogot kell alkalmazni. A rendelkezési jogot a jogszabály tehát nem korlátozza, a szerződő felek egyező akarattal bármely jog hatálya alá helyezhetik megállapodásukat.
Lényeges kiemelni, hogy a jogszabály a békés nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének igényével összhangban, a külföldi jog alkalmazását általában nem köti viszonossághoz. Ez azt jelenti, hogy – eltérő jogszabályi rendelkezések hiányában – a külföldi jog alkalmazása nem függ attól, hogy az illető ország hatóságai adott esetben alkalmazzák-e a magyar jogot.
A külföldi jog alkalmazására – a nemzetközi gyakorlattal összhangban – csak akkor nem kerülhet sor, ha alkalmazása a magyar közrendbe ütközne, illetőleg úgynevezett csalárd kapcsolás esetén. Nem szükséges a külföldi jogot alkalmazni akkor sem, ha a felek annak mellőzését kérik, azonban „a külföldi jog alkalmazása nem mellőzhető egymagában azért, mert a külföldi állam társadalmi-gazdasági rendszere a magyartól eltér.”
Jogrendszerünk jelentősen gazdagodott a nemzetközi magánjogi törvényerejű rendelettel. Mivel az új jogszabály korszerű és átfogó nemzetközi magánjogi rendezésre irányul, fontos eszközt kapott a nemzetközi együttműködés feltételeinek javításában mindenki, aki Magyarország nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésén fáradozik.
Dr. Lukács Tibor
Ezen a napon történt augusztus 05.
1914
1914
a német hadsereg megtámadja Liège városát, illetve a város körül felállított megerősített pozíciókat.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő