I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
A CIB bank alapítása Magyarországon
1979. november 17.
A szocialista országok közül elsőként Magyarországon, Budapest székhellyel alakult meg egy olyan nemzetközi bank 1979. november 9-én, amelyben nyugati részvényesek rendelkeznek többségi érdekeltséggel. A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. megalapításától a Magyar Nemzeti Bank és hat vezető nyugat-európai és japán pénzintézet írt alá megállapodást. Az új bank nem foglalkozott a lakosság valutaügyeivel.1979. november 17.
A szocialista országok közül elsőként Magyarországon, Budapest székhellyel alakult meg egy olyan nemzetközi bank, amelyben nyugati részvényesek rendelkeznek többségi érdekeltséggel. A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. megalapításától a Magyar Nemzeti Bank és hat vezető nyugat-európai és japán pénzintézet írt alá megállapodást. Az új bank nem foglalkozik a lakosság valutaügyeivel.
November 9-én a Magyar Nemzeti Bank megállapodást írt alá vezető európai és japán pénzintézetekkel egy részvénytársasági formában, budapesti székhellyel működő bank alapításáról. A bank neve Közép-európai Nemzetközi Bank Rt., angol nevének rövidítése CIB. Alaptőkéje 20 millió amerikai dollár, ezt 15 millió dollár úgynevezett készenléti hitel egészíti ki. A bank részvényesei: a Magyar Nemzeti Bank 34 százalékos tulajdoni hányaddal, a milánói Banca Commerciale Italia, a müncheni Bayerische Vereinsbank, a bécsi Creditanstalt-Bankveiren, a tokiói Long-Term Credit of Japan Limited, a párizsi Société Générale és a japán Taiyo Kobe Bank Limited pénzintézetek egyenként 11 százalékos tulajdoni hányaddal. A bankot 16 tagú igazgatói tanács irányítja. A CIB működését 1980. január 1-el kezdi meg. Ügyfelei közé kizárólag vállalatok tartoznak, magánszemélyek valutaügyeivel nem foglalkozik.
A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. elsősorban a kelet-nyugati kereskedelem és a közös beruházások finanszírozásához szándékozik hozzájárulni. Szóba jöhet a szocialista országok vállalatai és a fejlett tőkés országok cégei közös üzleteinek, valamint a fejlődő országbeli cégekkel kötött export- és importszerződéseknek a finanszírozása.
A bank csak konvertibilis devizában folytathat nemzetközi bankműveleteket. Engedélyezett tevékenységi körén belül felmentést kapott a magyar devizarendelkezések korlátozásai alól, így például képezhet saját devizatartalékot. Tevékenységét azonban a Magyar Nemzeti Bank hitel- és pénzforgalmi monopóliumának érvényesülése mellett folytatja. Tehát, ha a magyar vállalatok az új bankhoz fordulnak, akkor ehhez elsősorban a Magyar Nemzeti Bank engedélyét kell kérniök. A CIB tevékenysége során együttműködik majd a Magyar Nemzeti Bankkal, és azok szolgáltatásait egészíti ki.
Az új nemzetközi banknak adott felhatalmazás nem jelent változást a magyar bankrendszer eddigi gyakorlatában. Emellett újszerű, mert az első olyan nemzetközi bankszervezet egy szocialista országban, amelyben nyugati részvényeseknek van többségi érdekeltségük.
A CIB pénzügyi részvételt vállalhat közös vállalatokban Magyarországon, és gondozhatja külföldiek befektetéseit ilyen vállalatokban.
A 20 millió dolláros alaptőke arra mutat, hogy semmiképpen sem szabad túlbecsülni a bank jelenlegi lehetőségeit. A nemzetközi bankéletben az a szokás, hogy a kereskedelmi bankok forgalma alaptőkéjük maximum mintegy húszszorosa lehet, tehát a CIB esetében kezdetben mintegy 400 millió dollár. Ez az összeg azonban a következő néhány évben nőhet, ha emelik az alaptőkét.
A CIB külföldi részvényesei a világ legnagyobb bankjai közé tartoznak. A benne lévő hat bank a világ ötven legnagyobb kereskedelmi bankja közé sorolható. Együttes pénzügyi vagyonuk meghaladja a 250 milliárd dollárt. Összehasonlításként, ez az összeg kétszerese a Bank of America, a világ legnagyobb kereskedelmi bankja vagyonának.
Az új budapesti nemzetközi bankot 16 tagú igazgató tanács irányítja. Elnöke a külföldi részvényesek által választott Léopold Jeorger, a párizsi Société Générale vezérigazgatója lett, elnökhelyettese Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. A bank operatív munkáját két igazgatósági tag irányítja. A vezérigazgatói posztra dr. Komár Lajos, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója került, a vezérigazgató-helyettesi posztra dr. Elemér Balogh, aki jelenleg a bécsi Creditanstalt-Bankveiren tanácsadója, korábban pedig a chicagói Continental Bank igazgatója volt. Az igazgató tanács működésére jellemző, hogy csak egyhangúlag lehet határozatot hozni. Így sem a külföldi részvényesek, sem az MNB nem kényszerítheti rá az akaratát a többségre, akár kereskedelempolitikáról, akár másról legyen szó. Mint ahogy hasonló bankoknál szokásos, a CIB elszámolásait dollárban végzi, és mérlegét ismét nemzetközi könyvvizsgáló cég ellenőrzi.
A budapesti székhelyű új nemzetközi bank a kereskedelmi ügyek finanszírozásán kívül azzal is segítheti a magyar vállalatokat, hogy továbbítja nekik a nemzetközi pénzpiac és kereskedelem impulzusait.
Ezen a napon történt augusztus 04.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő