Képgaléria megtekintéseAusztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.Tovább
A tízéves Sztálinváros - szóban, képben
A Magyar Diafilmgyártó Vállalat 1960-ban „A tízéves Sztálinváros” címmel diafilmet hozott forgalomba. Az azóta eltelt több mint négy évtized igazi művelődéstörténeti adalékká érlelte a fekete-fehér kockákat. E diafilm propaganda szerepe letagadhatatlan, az alábbi képek azonban már kiadásuk évében sem feltétlenül csak azt mutatták meg, amit meg akartak velük mutatni, és így mégis tükrözik a kort, amelyben készültek.
A Magyar Diafilmgyártó Vállalat 1960-ban "A tízéves Sztálinváros" címmel diafilmet hozott forgalomba. Nehéz ma már megítélni, hogy az érdekfeszítő téma - a lokálpatriótákat leszámítva - vajon hány ember fantáziáját mozgatta meg annyira, hogy a diafilm megvásárlása mellett döntsön - de bizonnyal voltak ilyenek, hisz az itt közzétett példány is magántulajdonban van. Az 1960 óta eltelt több, mint négy évtized azonban igazi művelődéstörténeti adalékká érlelte a fekete-fehér kockákat. Részben a képanyag mint forrás önmagában is kellőképpen tükrözi a kort, legfőbbképpen a pedig a kor hangulatának sajátosan ambivalens kettősségét: a hivatalos világ képét, amelyről - talán néhány idealistát leszámítva - valójában mindenki tudta, hogy nem olyan, amilyennek ábrázolni akarják. Emellett pedig a "való világot", amely - a korszak sajátos nyelvezetében megfogalmazott optimizmus ellenére - mégis visszaadja a nagyon is röghöz kötött valóságot. Erre talán a legjobb példa a film egyik utolsó kockája, ahol a "Kigyúlnak a fénycsövek" felirat fölött egy sötétbe burkolózó város képét láthatjuk, amelyben csupán néhány fényfolt villan fel. ám tegyük hozzá rögtön: meglehet, akkor ez valóban fényárnak számított és talán csak a történelmet retrosepktíve szemlélő kortárs szemlélő látószögéből mondhatunk már-már elfogult ítéletet a képek szövegezésének fentebb citált részlete felett, mintegy szimbolikusan tekintve fény fogalmának relativitására.
Összességében a diafilm talán kettős hatással "működött" már kiadása évében is: nem feltétlenül csak azt mutatta meg, amit meg kellett mutatnia. Végezetül ismét fel kell hívni a figyelmet a sajátos nyelvezetre: manapság már elképzelhetetlen egy hasonló hangvételű szöveg közzé tétele, így pl. a "Cipőt a cipőboltból" reklámszlogenre rímelő képaláírás: "A tehetséges zenekedvelő gyerekek a zeneiskolában tanulnak." De manapság már megejtő bájjal bír az alábbi mondat is: "A doktornő kis sztálinvárosit vizsgál". Igaz, az is elképzelhetetlen már, hogy Dunaújvárost Sztálinvárosnak hívják ?
Ezen a napon történt augusztus 06.
1914
1916
A VI. isonzói csata: az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak.Tovább
1919
Hat napi működés után lemond a Magyarországi Tanácsköztársaság, bukása után megalakult Peidl-kormány.Tovább
1919
Ellenforradalmi ifjak a műegyetem aulájában tömegverekedést kezdeményezve inzultálták a zsidó hallgatókat. Akcióik ezt követően robbantak...Tovább
1945
Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő